A csincsilla táplálása

A csincsilla (Chinchilla Laniger) főleg fűevő rágcsáló. Dél-amerikai élőhelyén, erdőszéleken, pampákon, réteken, mezőkön él.Szürkületkor indul tápláléka keresésére. Előbb azonban homokfürdőt vesz, hogy a földalatti járataiban rárakódott szennyeződéseket eltávolítsa, bőrét, szőrét felfrissítse.

Tápláléka a fűfélék szárából, leveléből, érett vagy félérett terméseiből, friss rügyekből, virágokból és bimbókból áll. Könnyen kikaparható gyökerek, csírázó magvak, letört ágak, falevelek, termések, fakérgek. Táplálékkeresés közben sokat mozog, sötét aljnövényzetben, ahol a ragadozók elől rejtve marad. Sok ízletes növénybe belerág. Őshazájukban az eső ritkán esik.

Dél-amerikai élőhelyén, erdőszéleken, pampákon, réteken, mezőkön él.

csincsilla (Chinchilla Laniger)

Az évszakok változásával az elérhető növények mennyisége és tápértéke is változik. Ezek fehérje tartalma 6-12 % között mozog egész évben, kevés szénhidrátot tartalmaznak, ásványi anyag tartalmuk magas, a növények bel-tartalma pedig nagyon változatos összetételű; nyersrost tartalmuk 12-30 % között mozog. A hosszan tartó szárazság következtében a növényzet kiszárad, megritkul, tápértéke alacsonnyá válik. Fontos táplálékká válnak a különféle növények gyökerei, gumók, fák és cserjék kérgei, rügyei, földre hullott termései, magvai. Mivel a gyökerek, a termések héjai, a fák kérge, a növények szárai kemények, ezért fogaik a nagy igénybevétel miatt folyton nőnek és kopnak: a metszőfogak és az őrlőfogak egyaránt.

Az egészséges emésztés a jól megrágott és nyállal elkevert falatok lenyelésével kezdődik. A megszokott magas nyersrost tartalom – amely a növények sejtfalából áll és az év egy részében a táplálékokra jellemző – gyomoremésztés és a belek után a fejlett vakbélbe jut. Itt a baktériumok segítségével emészthetővé válnak a növények rostjai. A magas tápértékű gabonafélék, olajos magvak, magas olajtartalmú termések- dió, mogyoró, mandula- kevesebb rágást igényelnek és etetésük hamar tápanyagforgalmi zavarokhoz, a belső szervek károsodásához, fogproblémákhoz, hirtelen elhízáshoz majd fogyáshoz, bőr és szőr problémákhoz vezetnek.

A magas tápértékű gabonafélék hamar tápanyagforgalmi zavarokhoz, a belső szervek károsodásához, fogproblémákhoz, hirtelen elhízáshoz majd fogyáshoz, bőr és szőr problémákhoz vezetnek.

Káros az extrudáltan, puffasztva kínált magvak etetése is, mert ezeket pont azért fejlesztették ki, hogy a gazdasági állatok súlygyarapodása nagyobb legyen, ami a kedvtelésből tartott csincsilláknál egyáltalán nem cél.

Egyéb növények, színes karikák, párnák puffasztásához (pld. lucerna) legalább 50 %-ban kukoricára és búzára van szükség, amikből semmi sem lehet a csincsillák eledelében. Egyes csincsillák ezeket szívesen eszik, mert ízletessé válnak a magok a feltárás után, azonban állaguk túl puha. A fogak részére nem jelent munkát sem elől, sem hátul és a vakbélemésztés is elmarad vagy jelentősen csökken.

…. elhízáshoz, máj és hasnyálmirigy károsodáshoz, bőr és szőrproblémákhoz, szaporodási zavarokhoz vezet…

A feltárás következtében a szénhidrát (cukor tartalom) könnyebben emészthetővé válik, ami így elhízáshoz, máj és hasnyálmirigy károsodáshoz, bőr és szőrproblémákhoz, szaporodási zavarokhoz vezet. Káros következményei vannak az előfőzött, „lapított” kukorica, búza, borsó, stb. magvak, pelyhek etetésének is. A lapított gabona és borsó pelyhek úgy készülnek, hogy azokat előfőzik, majd hengerszékek között ellapítják, roncsolják. Ettől hizlaló és káros tulajdonságaik tovább nőnek. A nyersrost tartalom csökken és ezért a rágcsálók takarmányozására alkalmatlanná válnak. Hasonlóan nem való lucerna karika, párna vagy pellet sem a csincsilláknak. Ennek magas fehérjetartalmát a gazdasági állatok hizlalásánál használják ki, viszont etetése a csincsilláknál tápanyagforgalmi zavarokat okoz. Károsak a rágcsálók részére a különféle tejes, joghurtos, cukros drops-ok, melyek a természetben egyáltalán nem képezik a táplálékuk részét, ezek emésztésére nem alkalmas szervezetük. Nem ajánlott a szentjános kenyér „nassiként” adása. Ezt cukor helyett ették az emberek régen kellemes, édes íze miatt. Kerülendők az édes gyümölcsök, zöldségek (pl. sárgarépa) és aszalt gyümölcsök (pl. mazsola), mert ezek szénhidrát tartalma összesűrűsödik az eljárástól. Nem ajánlott a saláta és azok a zöldségek, melyek termesztése során vegyszert használnak. Szermaradék lehet a gyümölcsfák ágain és a szőlővesszőkön is. Ezekből is csak a kezeletleneket szabad az állatoknak adni. A csincsilla fő elesége a Budapet Kft. által készített Reform táp és a Woodi réti széna legyen. Ezek összetétele közelíti meg legjobban a csincsillák eredeti élőhelyén előforduló növényekét. A réten, cserjésekben erdőszéleken az évszakoknak megfelelően változnak a flórát alkotó fajok. Fő növények: pázsitfű félék, angol perje, réti perje, tarackos tippa, taréjos búzafű, réti csenkesz, csomós ebír, olaszperje, sudár rozsnok, tarackbúza, taréjos cincor, réti komócsin, pillangósok, fehér here, szarvaskerep, bükköny, pásztortáska, lándzsás útifű, nagy útifű, mezei katáng, kék búzavirág, tyúkhúr, gyermekláncfű, csalán, árvacsalán.

A száraz, hidegebb évszakokban a fás növények csemetéi, rügyei, fiatal hajtásai, kérgei, segítenek átvészelni a táplálékszegény időszakokat. Mivel a szénák, növények tápértéke a szárítás során megváltozik, ezért menüjüket az optimális tápanyag összetétel érdekében Reform táppal szükséges kiegészíteni.

A Reform táp optimális mennyiségben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, fehérjéket – aminosavakat – mikro és makro elemeket, vitaminokat, enzimeket, amelyek a csincsillák egészséges táplálásához, neveléséhez, fejlődéséhez a szaporodásához a fogak koptatásához, vakbélemésztéséhez ideálisak és nélkülözhetetlenek. A szép, dús szőrzet kialakításához megfelelő cink és aminosav kiegészítés került a tápba. A Reform táp ízletes, omega 3 és omega 6 zsírsav tartalma harmonikus, beltartalma optimális.

Takarmányváltásnál naponta emelkedő mennyiségben kb. 10 napon át -amíg a csincsillák szervezete megszokja és megtanulja annak emésztését- keverni kell a régi tápot a Reform táppal. Etetés mellett fontos az almozás. Erre használhatjuk a Woodi faforgácsot, Woodi csutka almot vagy a Woodi pellet almot, mely kiváló nedvszívó képességű.

Woodi Pellet alom

A pellet és csutka alom keményebb és állaga jobban hasonlít a természetben megszokott szilárd talajhoz. Fürdetéshez ajánljuk a speciális Woodi csincsilla és degu homokot. Ez karcmentes, ásványi anyag és szemcse mérete optimális a bunda és bőr tisztításához. Kiegészítő eleségül, jutalomfalatként ajánljuk a Budapet Kft. által kifejlesztett Reform boxokat, melyek természetes alapanyagokból készített, ehető / akasztható etetőjébe különféle virág- szirmokat, gyógynövényeket töltöttünk. Immunerősítő, magas C-vitamin tartalmú hibiszkuszt, körömvirágot, akácvirágot, búzavirágot, napraforgó szirmot. A különféle termések is erősítik a fogakat; ilyen az áfonya, boróka bogyó, galagonya. A megbarnult szénák jelentősen veszítenek tápértékükből. A vetett, öntözött, műtrágyázott gyepek szénája mely – esetleg csak 5-10 féle növényből áll-tápértékre ízre össze sem hasonlítható az ősgyepekről származó szénákéval.

Woodi Rétiszéna

A Woodi szénák a Natura 2000 kezelése alatt álló rétekről származnak. A cél ott a biológiai sokszínűség megőrzése, sokféleség megóvása. Ezért ezeket a gyepeket sem permetezni, sem műtrágyázni, sem teljes egészében lekaszálni és öntözni sem szabad. A Woodi réti széna – amely lehet aprított, vagy gyógynövényekkel kiegészített is – kíméletesen, egyedi módon a zöldre szárítás következtében magasabb tápértékű, karotinban gazdag, különösen ízletes eledel. Étvágy szerint minden nap annyi Woodi szénát és Reform tápot adjunk a csincsillák részére, friss tiszta ivóvíz mellett amennyit mérettől, kortól, elhelyezéstől függően naponta elfogyasztanak. A Reform tápcsalád fentiek figyelembevételével készült annak érdekében, hogy védence vidáman jó egészségben éljen hosszú éveken át és időnként néhány utóddal is megajándékozza gazdáját.

Reform rágcsáló tápok